A „danxia" kifejezés alatt egy különleges, minden mástól eltérő, vöröses felszínformát értünk; szó szerint annyit tesz: „rózsaszínű felhő", vagy „vörös napsugár". A geológusok az 1920-as években használták először ezt a kifejezést. Maga a szó a dél-kínai Guangdong tartomány hegységének, a Danxiashannak a nevéből ered. Ettől kezdve a danxia felszínforma országszerte ismert fogalom lett.

Geológiai és geomorfológiai szempontból a danxia felszínforma a Csendes-óceán nyugati medencéje és a vele határos szárazföld találkozásánál süllyedés következtében keletkezett síkság vastag, kiterjedt üledéktakaróval. A tájat a kréta időszakban keletkezett vörös homokkő és konglomerátum (kavicskő) jellemzi; vöröses színű meder meredek kőszirtekkel. A varázslatos táj szirtjeit a földkéreg emelkedése és repedése, a víz- és szélerózió, a tektonikus mozgások, a földkéreg emelkedése alakította ki. A „fiatal" danxia felszínformát mély, keskeny völgyek tagolják. Idővel a völgyek kiszélesednek, toronykarsztok és hátságok, majd ezekből egymástól elkülönülő, árva tornyok keletkeznek.

Kínában több mint 780 vidéken fedeztek fel danxia felszínformát. Ezek a helyek a nedves trópusi és szubtrópusi vidékeken, a nedves, vagy félnedves mérsékelt éghajlatú vidékeken, a félszáraz, vagy száraz vidékeken és a Qinghai--Tibeti-fennsíkon találhatók. A vörös homokkőből álló felszíni formák sok helyütt megtalálhatók a világban, kivéve a Déli-sarkvidéket. Ezért is a danxia felszínforma fontos természetföldrajzi tájegység.

A Világörökségi Listára felvett kínai danxia felszínforma vidékei ennek minden jellegzetes jegyét, természeti értékeit magukban foglalják. A jelölt területeken a mezozoikum és a kanozoikum korában keletkezett kőzetek találhatók. A kínai danxia felszínforma az eltérő szélességi fokra, éghajlatra és ökológiai viszonyokra jellemző. A több vidékből álló tájegyüttes a danxia felszínforma legszebb területeit gyűjti össze. Ezek a világon egyedül álló területek esztétikai és a tudományos szempontból is egyaránt értékesek

A természeti világörökségek közé felvett danxia felszínforma egy többszereplős, együttes jelölést takar. A listára felkerült, geológiailag és geográfiailag egymással összefüggésben levő hat danxia felszínforma mindegyike a dél-kínai nedves szubtrópusi vidékeken található. A listára felkerült hat kínai danxia felszínforma a következő: Langshan hegy és Wanfoshan hegy (Hunan tartomány), Danxiashan hegy (Guangdong tartomány), Taining és Guanzhoushan (Fujian tartomány), Longhushan hegy és Guifeng (Jiangxi tartomány), Chishui hegy (Guizhou tartomány), Fangyan és Jianglangshan hegy (Zhejiang tartomány). A világörökségi konferencián megvitatott beterjesztésben a következő indokolás szerepelt.

A jelölt danxia felszínformák egymással összefüggésben levő területek hegyekkel, folyókkal, erdőkkel és más tájegységekkel. Így például az észak-guizhoui--dél-szecsuani danxia felszínforma fennsíkokkal, völgyekkel, repedésekkel, vízesésekkel és erdős vidékekkel tagolt.

A természeti világörökségek listájára jelölt hat danxia felszínforma ezek kialakulásának különböző szakaszait képviselik.

A jelölt hat vidék mind természetvédelmi területeken fekszik, ami kedvez a danxia felszínformák kutatásának és védelmének.