Kina-kulturális központ

Kina-kulturális központ

Akik az „öt állat" testmozgás népszerűsítésén fáradoznak

2018. február 13. - Kőszeghy Tibor

„A parkban láttam a többieket gyakorolni, nagyon tetszett, ezért én is elkezdtem tanulni."

„Mióta nyugdíjba mentem, 7-8 éve gyakorlom." 

„Korábban fájt a lábam és a derekam, most viszont már nem fáj. A testtartások tanulása is fontos, de még fontosabb a kitartó gyakorlás."

„Magas volt a vérnyomásom, bajok voltak a szívműködésemmel és magas volt a vércukorszintem is. A testgyakorlásnak köszönhetően most jól kontroll alatt tartom a problémákat."

„A gyerekek is könnyen elfogadják ezt a mozgást, tetszik nekik."

Az imént Bozhou városban lakók beszéltek az „öt állat" testmozgásról.

Az „öt állat" testmozgást testedzési modellként a hajdani orvosóriás, Hua Tuo alkotta meg. A yin-yang, az ÖT ELEM és az Energia és Vérkeringés elméleteit vette alapul, a mozgássorok pedig a tigris, a szarvas, a medve, a majom és a madár jellegzetességeihez igazodnak. Az „öt állat" testmozgás a testedzési funkció szempontjából hasonlít a jógára, de hatása nem veheti fel a versenyt a jógáéval, tájékoztatta tudósítónkat Hua Yi, az „öt állat" testmozgás 59. generációjának egyik képviselője.

Hua Tuo, a Keleti Han-dinasztia végén és a Három Királyság időszakának elején tevékenykedő neves orvos volt, Anhui tartomány Bozhou városában született. A kiváló orvos elképesztő hatása még manapság is érződik, ennek egyik jele, hogy sok hagyományos kínai orvos rendelőjében függ kiakasztva ez a mondat: „Jelenkori (vagy Élő) Hua Tuo".

(Hua Tuo, akit csodás orvosként emlegettek hajdanán) 

„Versikét is alkottak az »öt állat« testmozgásról: a tigrissel a csontot, a szarvassal az inat, a medvével a lépet és a gyomrot, a majommal a szívet, a madárral a bőrt erősítheti a gyakorlatozó, és ezzel az Energia az egész testet éri" – mondta Zhou Jinzhong, az „öt állat" testmozgás szövetségének főtitkára.

A tigrismozgások előadásával foglalkozó mester, Wu Zhikun a tigrismozgások jótékony hatásáról elmondta:

„A tigrismozgások az erőteljes gesztusokra fektetnek hangsúlyt, a csontok erősítésére irányul az edzés, de jó a vesének is."

Li Yunfeng, a szarvasmozgásokat tanító mester a gyakorlás hasznáról számolt be:

„Amit tanítok, a szarvasmozgás az inak megmozgatására irányul. Gyakran alkalmazva erősítheti a májat és javítja a látást. Főképpen az idősek számára kedvező a szarvasmozgás, mert náluk elöregedtek és rugalmatlanná váltak az inak. Az edzés viszont rugalmasabbá teszi az inakat."

A medve erős, de kedvesnek és mesterkéletlennek néz ki. Wang Yang, a medvemozgások mestere erre emlékeztet:

„A beszélt nyelvben a medvealakú pejoratív szó, lusta és béna embert jelent, de a testgyakorlásban, a medvemozgásban a medvealakú pozitív értelmű, dicséri a helyes gyakorlatvégzést."

A majommozgás éppen fordítottja a medvéének. Míg a medvemozgás egy nehézkes, ügyetlen alakot jelenít meg, addig a majom, mint ismeretes, ruganyos és aktív állat, a mozdulatai természetesen rugalmasak és változatosak. Erről Yang Maotang, a majommozgások mestere így beszélt:

„Néha egy embert dicsérve azt mondjuk, hogy ügyes kezű és kreatív eszű. Aki a gyakorlat közben a majomhoz hasonlóan a kezét a szem előtt tartva visszafelé mutat, az az edzés során rugalmassá vált."

A madármozgások utánozzák a madár repülését.

„A madármozgások gyógyhatása, hogy erősíti a tüdő funkcióját, vagyis jó a lélegzésnek. A gyakorlatvégzés során két oldalra kinyújtjuk a kart, ezzel megnyitjuk a keblet. A kéz kinyújtása közben végezzük a belégzést, visszahúzáskor pedig kifújjuk a levegőt" – magyarázta Xiu Haiyan, a madármozgások tanítómestere.

A sebészet atyjaként emlegetett Hua Tuo kései utódjaként Hua Yi hétéves korában kezdett kungfut tanulni, s tucatnyi éven át gyakorolta az „öt állat" testmozgást azt követően, hogy Zhou Jinzhonghoz, az 58. generáció képviselőjéhez ment tanulni.

(Sok külföldi is gyakorolja a jógára hasonló kínai modellt)

„A Három Királyság korszakától máig több mint 1800 éves múltú ez a testedzési forma, amelynek űzéséhez nemcsak a testtartásokat és a módszereket kell megtanulni, hanem a hagyományos kínai orvoslás elméletét is el kell sajátítani" – mondta a nem anyagi kulturális örökség egyik védője.

Hua Yi tájékoztatása szerint az „öt állat" testmozgás tanulásának első szakasza a légzés kiigazítása, ebben hasonlít a jógára. Ha ilyen hasonló a két testedzési módszer, akkor az „öt állat" testmozgás miért nem annyira népszerű, mint a jóga, tette fel a kérdést Hua Yi.

Zhou Jinzhong, a testmozgások mestere a népszerűsítésről ezt mondta:

„Nálunk a városban az elmúlt 3-4 év törekvéseinek köszönhetően a gyakorlók száma olyan gyorsan nő, mint ahogy a hógolyó dagad a lejtőn."

Zhou Jinzhong elmondta, hogy bár több mint 7200 segítő tanár tevékenykedik a több mint 2200 tanítási helyen, de a szélesebb körű, a városon kívüli terjesztés elé nagy várakozással tekintenek.

(Zhou Jinzhong, a mesteri szövetség főtitkára)

Zhou úr véleménye szerint viszonylag későn indult meg az „öt állat" testmozgásának népszerűsítése, miközben hiányzik a piaci alapon történő működtetés is. Ezért nem tud olyan divatossá válni a világon, mint a jóga. Az utóbbi években a helyi kormányzattól, a szövetségen át az örökségvédőkig sokan fáradoztak a népszerűsítésen. Jelenleg az „öt állat" testmozgás ahhoz a négy csikung egészségmegőrzési módszerhez tartozik, amelyeket a Sporthivatal támogat és gyakorlásra javasol. Bozhou város kormányzata közigazgatási intézkedésekkel is ösztönzi, hogy a testgyakorlat eljusson a lakónegyedekbe és az iskolákba, emellett a piaci működtetéssel foglalkozó céget is alapítottak.

Xue Bing, a bozhoui idegenforgalmi hivatal vezetője arról számolt be, hogy az „öt állat" testmozgás népszerűsítése érdekében a kormányzat az egészségmegőrzési kulturális turizmust jelölte ki az ágazat pillérjéül, s ennek nyomán dolgoztak ki testnevelési programokat.

„Továbbra is alaposan tanulmányozzuk az »öt állat« testmozgás kultúráját, és intézményesebbé tesszük a kultúra egészét, tökéletesítjük a nem anyagi kulturális örökségek védelmének rendszerét, felgyorsítjuk a népszerűsítését" – jelezte a hivatal vezetője.

(Tanítanak egy francia kedvelői csoportot Bozhouban)

Hua Yi, a testmozgások atyjának utódja abban reménykedik, hogy először Kínában válik folyamatosan egyre divatosabbá az egészségmegőrzési módszer, majd a világban is elterjeszthetik a hagyományos kínai kultúra e szeletét.

A zen kertek titkai

 

 

Mitől zen a kert? Hogyan tedd zenné a kerted?

27

A zen tan a buddhizmus egyik ága. A zen szó elmélyülést jelent, bár nem egy körülhatárolt dolgot takar. Mindenkinek más jelent az elmélyülés, a meditáció.

Zen kerteket leginkább Japánban találunk, ahol a zen buddhizmusnak nagyon sok híve van. Ezek a kertek nem is kertek, inkább meditációs helyszínek. Amit először észrevehetünk rajtuk, hogy arányaik nem hasonlítanak a nálunk használt arányokhoz. Azonban ez az elrendezettség maximális összpontosítás, kinyílást, meditálást ad az ott lévők számára.

A zen-kerteket bárhol kialakíthatjuk, ahol van egy talpalatnyi föld. Sőt, manapság divatos szobában, mini zen-kertet kialakítani.

A zen-kertben található alkotóelemeknek mind jelentésük, erejük van. Ezek az elemek a világot alkotó elemek közül valók (ezek a Föld, a Tűz, a Víz, a Fa és a Fém.) A zen kert sziklái (melyek túlméretezettek, és olyanok, mintha élnének) a fém elemet jelképezik. Elrendezésüknél a sziklák egymáshoz viszonyított aránya, és elrendezése nagyon fontos. Legyen rendezett, de ne legyen túlzottan beállított hatású.

22

A csobogók a víz elemet jelképezik, ami a testi-lelki megtisztulást, az emberi kapcsolatokat és az energia megtöbbszöröződésének hatását keltik.

7

A tűz elem a gyertyákban, füstölőkben, és a kerti tűzhelyekben fedezhető fel. Bár ez konkrétan a zen-kertnek nem alkotóelemei, de ha zen típusú kertet szeretnél, ezzel kiegészítheted.

21

A Föld elem az aprószemű kavicsokban testesül meg. Ez az a kavics, vagy éppen homok, melyet a lecsendesedés, elmélyülés idején hullámvonalakká gereblyézünk. Bármilyen kilóra/köbméterre, nekünk tetsző anyag megfelel.

29

A Fa elemet pedig a kertben található növények szimbolizálják. A fa elem az egészség, a család, az összetartás, megújulás jelképei. A zen-kertekben nem találunk mindenféle veteményest, meg csilivili virágokat. Inkább különlegességek találhatók benne: ritka növények, lótusz, bambusz, cseresznyevirág…

3

Nézd meg az alábbi gyűjteményt, ihletadóként (kattints az első képre)

A zen stílusú kertek fő szempontjai a kifinomultság, a letisztultság, különleges arányok, a legjobb alapanyagok, mindenből a legkülönlegesebb és legegyedibb.

Kína földrajza

Kína földrajza
2009-09-27 11:03:07 CRI A A A

Kína hatalmas ország, nagy tengeri és szárazföldi területtel, amely igen gazdag különböző természeti kincsekben. Ezek az adottságok nemcsak óriási mozgásteret biztosítottak a kínai nemzet létezéséhez és fejlődéséhez, hanem megteremtették a kínai társadalom haladásának szilárd alapjait is.

Kína az emberré válásnak egyik fontos színhelye. Több mint 1 millió évvel ezelőtt a kínai nemzet ősei már elkezdték kialakítani társadalmi életüket Kína hatalmas földjén. Az 1,7 millió évvel ezelőtt élt yunnani Yuanmou ősember, a 800 ezer évvel ezelőtt élt shaanxi Lantian ősember és 50-60 ezer évvel ezelőtt élt pekingi ősember, valamint több tucat más ősemberfajta maradványainak lelőhelyét találták meg a Jangce és a Sárga-folyó medencéjében.

Kína hosszú múltra visszatekintő civilizációt mondhat magáénak, írott történelme több mint 5 ezer éves. A kínai mezőgazdaság és kézművesség virágzó volt az őskorban is. Kína kultúrája nemcsak ragyogó, sokszínű, hanem rendkívül életerős is. Így például a selyem, a tea, a porcelán, a kertépítés, a barlangi faragások, a szobrászat, a hagyományos kínai orvoslás, a harcművészetek (wushu), az írások és könyvek mind ezt bizonyítják. Sok ókori építmény, így pl. a Nagy Fal, a Peking?Hangzhou közötti híres mesterséges Nagy-csatorna, a Qing és Han dinasztiák postaútjai, a sichuani több mint 2 éves Duijain- öntöző csatornarendszer, a guangxi Lin-csatorna és a xianjiani földalatti vezetékrendszer a kínai nemzet drága kulturális örökségéhez tartoznak.

A történelmi nevezetességek és természeti szépségek, valamint a ritka állatok és növények rezervátumai egyúttal a mai nemzedék számára lehetővé teszik a turisztika fejlesztését és a tudományos kutatás kibontakoztatását is. Kínában a gazdasági építés keretében, a reformok és kifelé nyitás politikájának bevezetése során 119 idegenforgalmi központot alakítottak ki, ebből 21-et az ENSZ a világ kulturális és természeti örökségének listájára sorolt. Az utóbbi években kiválasztották a tíz legjelentősebb nevezetességet. Ezek: a Nagy Fal, a Pekingi Téli Palota, az anhui-i Huang Shan-hegy, a hangzhoui Nyugati-tó, a guilini karsztvidék, a Jangce folyó három szorosa, a suzhoui kertek, Xi'an-ban Qin Shi Huang császár sírjának agyaghadserege, a chengdei üdülő, a tajvani Nap és Hold tava. Kína hatalmas területén annyi a híres hegy és folyó, mint a csillag az égen. Híres emberek és nevezetességek is bőven akadtak.

Kína területe, fekvése

Kína a világ egyik legnagyobb országa. Szárazföldi területe 9.6 millió négyzetkilométer, ez körülbelül a Föld egytizenötödét és Ázsia egynegyedét teszi ki, megfelel több mint 30 európai ország együttes területének. Így Kína a harmadik legnagyobb ország a világon Oroszország és Kanada után. Ezen kívül az ENSZ tengerjogi egyezményének alapján és Kína álláspontja szerint körülbelül 3 millió négyzetkilométer tengeri vízterülettel is rendelkezik.

Kína a földgömb északi részén fekszik, teljes területe, beleérve a tengeri területeket és szigeteket, az Egyenlítőtől északra található. Észak?déli irányban Hainan tartomány Zengmu zátonyától (északi szélesség 3°58') a Heilongjiang folyó fő hajózóútjának középvonaláig (53°31'10'') 5500 kilométer a távolság, nyugat?keleti irányban pedig a Xinjiang Uygur Autonóm Területen lévő Pamir hegységtől (keleti hosszúság 73°22'30'') a Heilongjiang és Wusuli folyók összefolyásáig (135°2'30'') 5200 kilométer.

Kína szárazföldi határa több mint 20 ezer km hosszú, keletről, Kína és Korea határától az óramutató járásával ellentétes irányban haladva a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Oroszország, Mongólia, Kazahsztán, Kirgízia, Tadzsikisztán, Afganisztán, Pakisztán, India, Nepál, Szikkim, Bhután, Burma, Laosz és Vietnam ? összesen 15 ország határolja. A kínai szárazföldet keleten és délen a Bohai-tenger, a Sárga-tenger, a Kelet-kínai-tenger és a Dél-kínai-tenger szegélyezi. A Kelet-kínai-tenger és a Dél-kínai-tenger túloldalán van Japán, a Fülöp-szigetek, Malajzia, Indonézia és Brunei. A kínai szárazföld partvonala több mint 18 ezer km hosszú, Északtól a Yalujiang-folyó torkolatától délen a kínai?vietnami határon lévő Beichanhe folyó torkolatáig olyan az alakja, mintha az újhold emelkedne ki a tengerből.

Kína északnyugati rész aszályos, száraz vidék, itt terül el a nagy kiterjedésű rideg, kietlen Góbi-sivatag. A táj azonban nem mindenütt kopár. Számos hegység is magasodik erre, így például Gansu tartományban a Qilian-hegység, a Xinjiang Uygur Autonóm Területen a Tian Shan, a Kunlun, az Altáj. Ezek átlagos tengerszint feletti magassága több mint 4000 méter, legmagasabb csúcsaik a 6000-7000 m-t is meghaladják. Természetes akadályként feltartóztatják a párás légáramlatokat, ezért itt szinte minden hegység csapadékban gazdag. Vannak olyan hegyvidékek, ahol az éves csapadék 5-600 milliméter között mozog, annyi, mint amennyi Észak-Kínában. A hegyekben az időjárás hidegebb, ezért itt kevesebb nedvességet párologtat el a talaj, a fák és a növényzet jól fejlődnek, több hegységet erdők és legelők borítanak. A csapadék általában hó formájában esik. Évezredek óta halmozódik fel ez a hó a hegycsúcsokon, így számos gleccser képződik, amelyek lassan ereszkednek le a völgyekbe, a hóhatár alatt pedig patakokká, illetve hömpölygő folyókká válnak. Ahol a folyók kilépnek a hegyek közül, ott több száz kilométer hosszú oázisgyűrű alakult ki a hegylábaknál és a sivatagok szélén. Erre jó példa a Qilian-hegység északi, a Tian Shan északi és déli, valamint a Kunlun hegység északi lábainál fekvő oázisok füzére. Bár itt az oázisokon kívül rendkívül zord természeti viszonyokat találunk, de az utak által behálózott zöld részeken, a sűrűn lakott területeken a kultúrnövények, a gyümölcsfák és a virágok szépen fejlődnek a termékeny földeken.

Az itt élő, különböző etnikai csoportokhoz tartozó lakosok a búzán és más gabonaféléken kívül a helyi adottságoknak megfelelően kertészettel, gyümölcstermesztéssel és más helyi specialitásokkal foglalkoznak. Itt termesztik a manaizi nevű, mag nélküli szőlőfajtát, a hámi nevú édes, zamatos sárgadinnyét, amelyek nagy hírnévre tettek szert bel- és külföldön egyaránt. Ha az ember Gansu tartományból a Xinjiang Uygur Autonóm Területre érkezik, rövidesen Turpan vidékére érkezik. Ez gyakorlatilag egy medence. Legmélyebb pontja, az Ayding-tó a tengerszintnél 155 méterrel mélyebben fekszik. Ez a második legalacsonyabb pont a szárazföldön. Itt állandóan aszály van. Az évi csapadék alig 10 milliméter. Nyáron elképesztően meleg az idő, nappal a hőmérséklet 37-38 fok között mozog. Ezért a Turpan-medencét „Tűzvidékként" is emlegetik. Ki gondolná, hogy a rendkívül szélsőséges időjárású medence peremén egy termékeny oázis terül el? Ez annak köszönhető, hogy a Tian Shan hegyláncainak csúcsait örökhó borítja, melynek egy része nyáron elolvad, és az ebből fakadó bő víz táplálja és teszi termékeny oázissá ezt a kietlen vidéket.

Turpan híres magas cukortartalmú, zamatos, különleges ízű szőlőjéről és dinnyéjéről. Külön említést érdemel, hogy ezek a növények a sivatag által körülvett oázisokban teremnek, nincs szükség a vegyszerezésre, permetezésre, ezért kitűnő biotermékek, melyek nagy keresletnek örvendenek a világpiacon.

Az oázisokban igen szűkösek a vízforrások. A párologás mérséklése érdekében az emberek föld alatti öntözőcsatorna-rendszereket hoztak létre, ily módon öntözik a gyümölcsöskerteket és a szántóterületeket. Szakaszonként aknákat ástak a csatornák karbantartásának megkönnyítéséért. A karbantartással foglalkozó emberek minden évben ezeken a függőleges aknákon keresztül iszaptalanítják a csatornákat. Így aztán ha valahol iszapdombbal találkozunk, biztosak lehetünk benne, hogy ott éppen egy öntözőcsatorna-rendszer van a föld alatt.

A több mint 1000 öntözőcsatorna behálózza az egész Turpan-oázist. Együttes hosszúságuk meghaladja a 3000 kilométert. Évente több mint 600 millió köbméter vizet szállítanak. Ezek a földalatti öntözőcsatorna-rendszerek öntözik a Turpan-oázis termőföldjeinek több mint 80%-át.

A Turpan-oázis mellett Xinjiangban még több más oázis is van, így a Shihezi-, a Kuerle-, az Aksu-, a Kashi- és Hetian-oázis, míg Gansu tartományban a Zhangye-, a Wuwei- és a Jiuquan-oázisok találhatók.

Kínában a zhuang és a huj kisebbség után az ujgur a harmadik legnagyobb lélekszámú nemzeti kisebbség. Összlétszáma 6 millió fő. Legtöbbjük Xinjiangban, annak déli oázisaiban él. Az ujgurok az ókori huihe népcsoport leszármazottjai. Ez a népcsoport több száz év alatt fokozatosan integrálódott az ott élő hanok, azaz a kínaiak és a többi népcsoport közé. Így született meg az ujgur kisebbség. Az ujgurok főként öntözéses földműveléssel foglalkoznak. Búzát, rizst, kukoricát, gyapotot, lent, gyümölcsöket termelnek.

Az ujgur kereskedő nép. A híres Selyemút Xinjiangon vezetett keresztül. Nemzedékek éltek itt kereskedésből. Nemcsak mezőgazdasági termékeiket adják el a piacon vagy a híres vásárokon, hanem színpompás szőnyegeiket és egyéb gyapjúcikkeiket is. A gábá nevű, különleges motívumokkal és berakásokkal díszített sapka az ujgur népviselet egyik tipikus kelléke. A külföldi turisták is szívesen vásárolják. A Kunlun hegység lábánál fekvő Hetian járás viszont jádekincséről híres. Az itt készült jádekőfaragványokat mindenütt a világon ismerik.

A reform és a külföld felé nyitás politikájának megvalósulása óta az ujgurok kereskedelme is megélénkült. A Tarim-medence nyugati részén fekvő Kashi Dél-Xinjiang egyik fontos kereskedelmi központja. Az utcákon egyik bazár követi a másikat. A tömegcikkek mellett itt számos helyi specialitás, finom gyümölcs és dinnye is kapható. A bel- és külföldi turisták szívesen keresik fel a nyüzsgő, forgalmas bazárokat.

Az ujgur nemzetiség saját nyelvvel és írásbeliséggel rendelkezik. Számos gyönyörű népmese, monda és legenda száll szájról szájra. Az „afantikat", a mesemondó nagyapókat mindenki jól ismeri az egész országban, sőt külföldön is.

Xinjiangban az ujgur nemzetiség mellett hanok, kazahok, hujok, keerkezik és más népcsoportok is élnek. Az ujgurok egyenes jellemű emberek, férfiak, nők, idősek fiatalok egyaránt szeretnek lovagolni. Népszerűek a birkózóversenyek és a birka birtoklásáért folyó vetélkedők. Említést érdemel a keerkezi népcsoport, amely rendkívül szívélyes és vendégszerető, mindig a legfinomabb falatokkal, például a birka errefelé különösen kedvelt fejhúsával kínálja vendégeit.

A Selyemút

 

Az ókorban a „Selyemút" egy híres kereskedelmi útvonal volt, amely Chang'anból (a mai Xi'anból) indulva Gansu tartomány keleti részén a Hexi-völgyön át a Yumen és a Yang bástyákat érintve érkezett Xinjiangba, majd tovább haladt Közép- és Nyugat-Ázsián keresztül, s végül elérte Európát. Annak idején főleg kínai selyemárukat és más textilcikkeket szállítottak ezen az úton, ezért az emberek „Selyemútként" emlegették. Az idők folyamán a Selyemút sokfelé vezetett, több útvonal is kialakult. Nemcsak selyem- és más textilárukat szállítottak, hanem más árucikkeket is. Ezek az útvonalak kulturális kötelékekké váltak, amelyek összekötötték Kínát más ázsiai és európai országokkal és fontos szerepet játszottak a világméretü civilizáció kialakulásában.

 

A Tianyige Múzeum

A könyvőrző épületek

A Tianyige Múzeum Zhejiang tartomány Ningbo városában van, területe 260 ezer négyzetméter. A múzeum a Kínában megőrzött legkorábbi könyvtár, egyben a világ három legkorábbi családi könyvtárának egyike.

A Baoshu (Drága könyv) nevű épület a Tianyige Múzeum központjában van

 

A Tianyige Múzeum épületét 1561-ben Fan Qin, az akkori Ming-dinasztia honvédelmi minisztere építtette. Fan Qin nagyon szerette a könyveket, gyűjtötte is őket, több mint 70 ezer volt neki belőlük. Habár a különböző kínai dinasztiákban többen is gyűjtöttek könyvet, de az nagyon ritka, hogy száz évnél tovább megőrizzenek egy gyűjteményt. Fan Qin könyvei azért maradtak meg máig, mert Fan Qin és a későbbi generációk szigorú könyvőrző rendszert dolgoztak ki.

Gyógynövények a könyvek megőrzésért

Fan Qin, a Tianyige Múzeum alapítójának szobra

Fuzhou város történelmi és kulturális lakónegyede

A lakónegyed egyetlen széles útja

A dél-kínai Fujian tartomány székhelye, Fuzhou központjában fekszik egy 40 hektáros történelmi és kulturális lakónegyed, amely a több mint 1000 évvel ezelőtti Jin-dinasztiában épült, és később a Tang-dinasztiában felvirágzott. A lakónegyed máig megőrizte a Tang-dinasztia korának építési stílusát. 159 jól megőrzött ősi épület, köztük 9 állami szintű ősi épület található a lakónegyedben. Emiatt a helyet a Tang-dinasztia kori épületek múzeumának is nevezik.

A lakónegyed legősibb átjárója

A jelenlegi lakónegyed három kisebb lakóhelyből, hét átjáróból, és egy szélesebb utcából áll. A lakónegyed nemcsak hosszú múltra tekinthet vissza, hanem közel 100 híres ember is lakott itt hajdan.

A szobrok a 20. század elejének életét tükrözik

Faragott virággal díszített épületek mindenütt találhatók a lakónegyedben

A nyugati kávézó harmonikusan illeszkedik az ősi keleti épületek közé

Qingmuchuan ősi falu

Qingmuchuan falu ősi útja

A Shanxi tartomány Ningqiang járásában fekvő Qingmuchuan ősi faluban több jobban megőrzött, különböző építési stílusú ősi út, ősi épület és ősi templom található, amelyek többnyire a Ming- és a Qing-dinasztiában (körülbelül 400-500 évvel ezelőtt) épültek.

Qingmuchuan ősi falu bejárata

A hosszú múltra visszatekintő faluban a történelem folyamán a han és a qiang nemzetiségiek közösen éltek. Az ősi épületek közül a 20. század elején épült Wei családi villa és a Furen gimnázium a legközismertebbek. Ezek nemcsak a helyi történelem és kultúra jellegzetes emlékei, hanem a kínai és a nyugati építési stílus fúzióját is tükrözik.

A Qing-dinasztia idején alapított bank az ősi faluban

A Feifeng nevű híd

A falusi úton ma modern és ősi épületek egyaránt találhatók

A Wei családi villában a 20. század elejéig összesen 6 generáció élt

Rövid kínai időrendi táblázat

Xia                     kb.i.e 21.-16 század

Shang                 kb.i.e 16.-11 század

Zhou                   kb.i.e 11. század-i.e.221

Nyugati Zhou      kb.i.e 11. század-i.e.770

Keleti Zhou         i.e 770-221

Tavasz és Ősz korszak                     i.e. 770-476

Hadakozó Államok korszaka            i.e.475-221

Qin                                                  i.e.221-207

Han                                                 i.e.206-i.sz.220

Nyugati Han                                     i.e.206-i.sz.24

Keleti Han                                        25-220

Három Királyság                              220-280

Wei                                                  220-265

Shu                                                   221-263

Wu                                                    222-280

Jin                                                     265-420

Nyugati Jin                                        265-316

Keleti Jin                                           317-420

Déli és Észak dinasztikák                    420-589

Dél dinasztiák                                     420-589

Song                                                   420-479

Qi                                                       479-502

Liang                                                  502-557

Chen                                                   557-589

Észak dinasztiák                                  386-581

Sui                                                      581-618

Tang                                                   618-907

Öt dinasztia                                         907-960

Song                                                  960-1279

Északi Song                                        960-1127

Déli Song                                            1127-1279

Liao                                                     916-1125

Kin                                                     1115-1234

Yuan                                                  1271-1368

Ming                                                  1368-1644

Qing                                                  1644-1911

Kínai Köztársaság                               1912-1949

Kínai Népköztársaság alapítva              1949-ben

A Weifangi Papírsárkány Múzeum

A Weifangi Papírsárkány Múzeum Shandong tartomány Weifang városában található. 1987-ben nyitotta meg kapuit. Ez Kínában az első múzeum, amelyet a papírsárkányoknak szenteltek. A múzeum egy 12 ezer négyzetméteres telken fekszik, maga az épület 8100 négyzetméter. A múzeumban különféle kínai és külföldi papírsárkányok láthatók, például az időszámításunk előtti 5. században készült Luban papírsárkány. Weifangnak leghíresebb papírsárkánya sárkányfejű és száz lába van, ezért a múzeum épületének gerince sárkányt formáz, és teljes egészében porcelánból készült.

A múzeumban több mint 1000 papírsárkányt őriznek. 300 papírsárkányról történelmi adatokat is kiállítottak. A látogatók részletes képet kaphatnak a változatos témájú, szép alakú, finoman festett, gazdag színvilágú weifangi papírsárkány sajátos stílusáról. Néhány jellegzetes külföldi papírsárkányt, illetve a Weifangi Nemzetközi Papírsárkány-fesztivál történetét is bemutatják. 1988-ban a különböző országok papírsárkánnyal foglalkozó egyesületei Weifangot választották meg a világ papírsárkányainak fővárosává, 1989-ben alakult meg a Nemzetközi Papírsárkány Szövetség. A Weifangi Papírsárkány Múzeum évente több mint 30 ezer látogatót fogad, és ezzel Weifang egyik jelentős idegenforgalmi nevezetességévé vált.

A papírsárkány Kínából származik, hosszú történeti múltra tekinthet vissza, és többek között a hadászat, a sport, a szórakozás, a művészet és a tudomány területén is nagy jelentősége van. Mára a sárkányeregetés az egész világon igen népszerű tömegsporttá lett. Weifang a papírsárkányok egyik fő származási helye. Már a Song-dinasztia idején is népszerű volt gazdag formavilága, szép alakja, színvilága és aprólékos kidolgozása miatt. Nemzetközi téren is nagyon sikeres a weifangi papírsárkány, az egész világon ismerik és elismerik.

Külföldön többször is szerepelt kiállításon, és mindenütt elismeréssel szólnak róla. A Weifangi Nemzetközi Papírsárkány-fesztivál sikerének köszönhetően külföldön is ismertebbé vált Weifang, és ez biztosíték arra, hogy továbbra is növekedni fog a weifangi papírsárkányok minősége is. A Weifangi Nemzetközi Papírsárkány-fesztiválon a sárkányeregetés versenyszámmá vált. A sárkányeregető verseny megerősíti a Weifang és a világ országai közötti barátságot, segíti a helyi gazdaság, kultúra és idegenforgalom fejlődését. Weifang harmonikus, virágzó, baráti és szép hellyé válik.

A Weifangi Papírsárkány Múzeum címe: Weifang város, Kuiwen kerület, Xingzheng út 66.

A kínai danxia felszínforma

A „danxia" kifejezés alatt egy különleges, minden mástól eltérő, vöröses felszínformát értünk; szó szerint annyit tesz: „rózsaszínű felhő", vagy „vörös napsugár". A geológusok az 1920-as években használták először ezt a kifejezést. Maga a szó a dél-kínai Guangdong tartomány hegységének, a Danxiashannak a nevéből ered. Ettől kezdve a danxia felszínforma országszerte ismert fogalom lett.

Geológiai és geomorfológiai szempontból a danxia felszínforma a Csendes-óceán nyugati medencéje és a vele határos szárazföld találkozásánál süllyedés következtében keletkezett síkság vastag, kiterjedt üledéktakaróval. A tájat a kréta időszakban keletkezett vörös homokkő és konglomerátum (kavicskő) jellemzi; vöröses színű meder meredek kőszirtekkel. A varázslatos táj szirtjeit a földkéreg emelkedése és repedése, a víz- és szélerózió, a tektonikus mozgások, a földkéreg emelkedése alakította ki. A „fiatal" danxia felszínformát mély, keskeny völgyek tagolják. Idővel a völgyek kiszélesednek, toronykarsztok és hátságok, majd ezekből egymástól elkülönülő, árva tornyok keletkeznek.

Kínában több mint 780 vidéken fedeztek fel danxia felszínformát. Ezek a helyek a nedves trópusi és szubtrópusi vidékeken, a nedves, vagy félnedves mérsékelt éghajlatú vidékeken, a félszáraz, vagy száraz vidékeken és a Qinghai--Tibeti-fennsíkon találhatók. A vörös homokkőből álló felszíni formák sok helyütt megtalálhatók a világban, kivéve a Déli-sarkvidéket. Ezért is a danxia felszínforma fontos természetföldrajzi tájegység.

A Világörökségi Listára felvett kínai danxia felszínforma vidékei ennek minden jellegzetes jegyét, természeti értékeit magukban foglalják. A jelölt területeken a mezozoikum és a kanozoikum korában keletkezett kőzetek találhatók. A kínai danxia felszínforma az eltérő szélességi fokra, éghajlatra és ökológiai viszonyokra jellemző. A több vidékből álló tájegyüttes a danxia felszínforma legszebb területeit gyűjti össze. Ezek a világon egyedül álló területek esztétikai és a tudományos szempontból is egyaránt értékesek

A természeti világörökségek közé felvett danxia felszínforma egy többszereplős, együttes jelölést takar. A listára felkerült, geológiailag és geográfiailag egymással összefüggésben levő hat danxia felszínforma mindegyike a dél-kínai nedves szubtrópusi vidékeken található. A listára felkerült hat kínai danxia felszínforma a következő: Langshan hegy és Wanfoshan hegy (Hunan tartomány), Danxiashan hegy (Guangdong tartomány), Taining és Guanzhoushan (Fujian tartomány), Longhushan hegy és Guifeng (Jiangxi tartomány), Chishui hegy (Guizhou tartomány), Fangyan és Jianglangshan hegy (Zhejiang tartomány). A világörökségi konferencián megvitatott beterjesztésben a következő indokolás szerepelt.

A jelölt danxia felszínformák egymással összefüggésben levő területek hegyekkel, folyókkal, erdőkkel és más tájegységekkel. Így például az észak-guizhoui--dél-szecsuani danxia felszínforma fennsíkokkal, völgyekkel, repedésekkel, vízesésekkel és erdős vidékekkel tagolt.

A természeti világörökségek listájára jelölt hat danxia felszínforma ezek kialakulásának különböző szakaszait képviselik.

A jelölt hat vidék mind természetvédelmi területeken fekszik, ami kedvez a danxia felszínformák kutatásának és védelmének.

Óda Guanglinghez



 

   

Mai kínai zenei műsorunkban az Óda Guanglinghez című guqin-darabot mutatjuk be Önöknek.

A Liu Dongsheng-féle Kínai zenetörténet szerint az Óda Guanglinghez nagyjából a Keleti-Han-dinasztia végén születhetett.

Ez a mű annak okán is különlegesnek számít, mert ihletője, hogy Nie Zheng meggyilkolta Han Xiangot, és hogy Ji Kangot halálbüntetéssel súlytották.

Az Óda Guanglinghez című darab hátterében valójában Nie Zheng és Ji Kang küzdelme áll.

A gyikosság körülményeit tárgyaló darab a következő részekből áll: Jiangli (Nie Zheng szülőfaluja), Han elrablása, Gyilkosság, Ambíció, Erős asszony, Rejtőzés, A kard elrejtése és Álruhában.

Cai Yong Zeneművek című könyvében megörökíti a történetet. Nie Zheng édesapja eredetileg Han király részére készítette a kardot, de amiért nem tudta időben elkészíteni, az életével lakolt. Nie Zheng árva lett, és miután felnőtt, a hegyen találkozott a halhatatlanokkal, akiktől elsajátította a guqin különleges művészetét.

Ezenkívül megtanulta tőlük, hogyan ne ismerjék fel az emberek.

Történt aztán, hogy Nie Zheng a zajos városban játszott guqinjén: köréje gyűltek az emberek, még a teherhordó állatok is megálltak hallgatni őt.

Han királyhoz is eljutott a híre, ezért magához rendelte Nie Zhenget, hogy csatlakozzon a palotazenekarhoz.

Amikor Nie Zheng elővette hangszerét, előrántotta az abba rejtett kardját, és lekaszabolta Han királyt. Ezzel torolta meg édesapja halálát.

Cai Yong ezt a történetet Nie Zheng leszúrja Han királyt címmel írta le.

Nie Zheng kora után hatszáz évvel a bambuszerdő hét bölcse közül a legnagyobb hatású személyiség, a nagytehetségű Ji Kang megalkotta az Óda Guanglinghez című művet.

Ji Kang a III. századtól a VI. századig tartó Wei és Jin királyság időszakának kiemelkedő gondolkodója, költő és zeneművész. Akkoriban sima törzs hadban állt a Wei királysággal.

Ji Kang ekkor Wei oldalán állt, ezért nem működött együtt a sima törzzsel, végül ezért életével fizetett.

Felforgató tevékenységéért lefejezték.

Zhong Hui hadvezér korábban már így szólt róla: „Nem szolgálja a minisztereket, és nem dolgozik a király beosztottjainak."

Önfejűségéért az életével fizetett. Egy feljegyzés szerint Ji Kang, amint várta a halálbüntetést, mintha mi sem történt volna, játszotta az Óda Guanglianghoz című darabot, és így szólt: „Yuan Xiaoni korábban szerette volna megtanulni tőlem az Óda Guanglianghoz című darabot, ezt a manapság már ritkának számító magas színvonalú művet."

Rengetegen szerettek volna tőle tanulni, de a király nem engedte. Később ezt megbánta.

Az Óda Guanglianghoz kiváló melódia, de korábban úgy bírálták, hogy a legnyugtalanabb mű, valamint indulatos és kapkodó, mások szerint pedig sérti a miniszterek becsületét.

Feltehetőleg Ji Kang akkoriban a kivégzése előtt ezzel a művel fejezte ki szomorúságát és sértettségét.

Nem tudni, hogy Ji Kang akkor milyen hantulatot teremtett a mű előadásával.

Most, amikor ezer évvel később meghallgatjuk az Óda Guanglianghoz című darabot, nem tudunk nem Nie Zhengre gondolni, és nem szabadulhatunk Ji Kang emlékétől sem.

süti beállítások módosítása