A hagyományos művészetet tovább kell adni

0

2018. február 09. - Kőszeghy Tibor

A 76 éves Wang Shijin, a xiushani lampionművészet örököse 7 éves korában tartott először lampionos előadást. 12 évesen nyerte meg a járás versenyét. Wang Shijin már 70 éve foglalkozik ezzel az ősi művészettel. Mint mondta, a xiushani lampionművészet élete legfontosabb része, ezért minden energiáját a művészet továbbhagyományozására fordítja.

A hagyományos művészet átadásának nehézségeit látva Wang Shijin úgy gondolta, hogy csak a kor fejlődéséhez igazodva tudja átadni tudását. Létrehozta a „napfarmot", amelynek építése tavaly fejeződött be, és azóta fogadja a vendégeket. A farmban az ökológia, a termelés és az előadás segíti az ősi művészet átadását. A lampionművészettel foglalkozók nappal a mezőn termeléssel foglalkozhatnak, este pedig a színpadon tartanak előadás, amivel még pénzt is kereshetnek.

komment

Hogyan él egy Shaolin szerzetes?

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

2018. február 09. - Kőszeghy Tibor

A Pekingtől több mint ezer kilométerre fekvő Shaolin templomot a Shaolin falu veszi körül és turisták milliói zarándokolnak ide évente. Az itt élő lakosok többnyire kereskedők, aki az idegenforgalomból élnek. A kínai kormány és a templom vezetősége több mint húsz éve döntött úgy, hogy megnyitja a Shaolin templom egy részének kapuit a látogatók előtt. A szerzetesek a turizmusból befolyt összeg egy jelentős részét az évszázados építmények felújítására fordítják.

Kiből lehetett Shaolin?

Évente közel ezer gyerek bizakodott abban, hogy álmuk végre teljesül és a szemlén őket választják ki, hogy a Shaolin templom lakói lehessenek. Volt olyan esztendő, amikor több jelöltet tudott befogadni a templom, de volt, amikor csak kettőt. Az ország számos iskolájából érkeztek a templomhoz gyerekek, olyanok, akik már kicsiny koruktól kezdve gyakorolják a Kung-fut. A válogatáson a szerzetesek figyelmét semmi sem kerülhette el. Szerintük a legfőbb választási szempont a gyermek jó karmája, de fizikai és szellemi szempontból is a legjobbakat keresték. A bemutatott gyakorlatból kiderüt, milyen a gyerekek felkészültsége.

A kiválogatott gyerekek élete megváltozott. Egészen mások az elvárások, egy új család a szerzetesi közösség várta őket. Egyébként nem mindig a gyermekek jöttek a kiválasztásra, volt, hogy a szerzetesek járták az országot és találtak rá új tanítványokra.

A templom előkapujában

A kolostorban élő gyermekek a velük egykorú diákokhoz hasonlóan állami iskolában is tanultak. Az iskolaidő után a templomban az évezredes hagyományokkal bíró Shaolin Kung-fu alapjait sajátították el. Egy mester több diákkal is foglalkozott. Fontos volt a személyes kapcsolat, hiszen az ide belépő gyerekek mesterükben találtak új apjukra.

Természetesen a gyerekek fizikai és szellemi fejlődésük eltérő volt, de ahogyan teltek az évek a mesterek, amikor jónak látták, beavatták a fiatalokat a gyógyítás, a Chi-kung és a Chan buddhizmus rejtelmeibe. Ezeket a rejtett tudományokat már más-más mester adta át a tanulóknak, hiszen a Shaolin templomban az egyik leglényegesebb nevelési szempont az volt, hogy a diákok mindig a legjobbaktól tanuljanak.

A felvett gyerekeknek a beavatási szertartás szövegét, és a szerzetesi menedékkérés fogadalmát is meg kellett tanulniuk. A leendő szerzetesek ugyanis menedéket vesznek Buddhánál, a Tannál és a templomi közösségnél.

A beavatási szertartás

A Chan buddhista beavatási szertartás előtt a jelöltek szimbolikus mosakodásban vesznek részt, hogy így megtisztult testtel és lélekkel lépjenek át Buddha kapuján. A mester röviden elmondja a tanítványoknak, hogy ezt követően miként kell szerzetesjelöltként élniük. A Kui Fó ismétlése a Buddhához való megtérés fogadalmi szövege, mellyel a jelöltek ígérik, hogy elkerülik a pokolhoz vezető utat. A Kui Fá a Tanhoz való megtérést jelenti, a gyerekek megfogadják, hogy az aranyközépúton haladnak. Végül a Kui szeng által kinyilvánítják, hogy megtérnek szerzetesnek, s hogy szorgalmasan tanulnak. A friss fogadalmasok új nevet kapnak, jelezvén, hogy ettől a pillanattól kezdve új emberként élik életüket.

A mindennapok

A Shaolin Kung-Fu egyik leglényegesebb eleme a kitartás és az önfegyelem.

A tanítványok kemény kiképzést kapnak. Reggelenként több kilométert futnak nehéz terepen, hegynek felfelé. Itt mérhető le leginkább, ki mennyire kitartó. Egy-egy esésénél ugyanolyan fájdalmat éreznek, mint mások, mégis megtanulják, hogy önfegyelemmel viseljék. Az ősi hagyományt követve a fiatalokkal gyakorta edzenek hegycsúcsokon, szirteken, így küzdik le a tériszonyt és fejlesztik egyensúlyérzetüket.

A belső lelki próba után jön a fizikai. A tanulók egy-egy kilós súlyt kötnek lábukra, így futnak felfelé, és edzik lábizmukat. A lefelé vezető utat már szokatlanabbul teszik meg, négykézláb, úgynevezett tigris-sétában jönnek le.

A gyerekek mestereik irányításával kezüket is erősítik. A hagyomány szerint a fák törzsei, illetve a homokzsákok a legalkalmasabbak arra, hogy a harcosok eddzék kézfejüket. A Chi-kung segítségével a szerzetesek megmutatják, hogyan kell a belső erőt a törést végző testrészbe gyűjteni.

A csoportos edzés után mesterük külön foglalkozik a jelöltekkel, felméri, mennyit erősödtek és tanultak.

Ne gondoljuk, hogy a jelöltek és a szerzetesek életét kiszolgáló személyzet segíti. Az itt élők maguk főznek, és ruhájukat is maguk tisztítják. Ellenben a mindennapok kemény gyakorlatai és a hosszú meditációk mellett a szerzeteseknek marad szabadidejük is.

Az étkezés

A templom lakói számára az étkezés szertartás. Mielőtt helyet foglalnának, gyertyát gyújtanak, valamint ételt ajánlanak fel az élő és holt lelkek számára. Énekes fohászukkal köszönetet mondanak a táplálékért, egyébként szigorú csöndet tartanak. Étrendjükön csak vegetáriánus ételek szerepelnek, azok a szerzetesek viszont, akik gyakran vannak távol, utazásuk során mentesülnek a húsevés tilalma alól, de még így is csak kevesen élnek vele. Az ebéd után fiatal és idős szerzetes egyaránt maga mosogatja el tányérját.

Chi-kung

A chi olyan, mint a szél. Ha a szél mozog, akkor a víz is elkezd kavarogni. A vér is olyan, mint a víz. Ha a belső energiában zavar van, az szervezetünkre is kihat. A Chi-kung is ezen az elven működik. Gondolati úton vezeti a chit, majd a has alsó részén lévő dantien nevű energiamezőbe gyűjtve azt javítja a vér keringését és növeli az erőt.

A Chi-kungot és a Shaolin Kung-fut össze kell hangolni: a dantien-ben lévő chit gondolatilag felemelve a kung-fu mozdulatába kell vezetni. Így ötvözik a chit az erővel.

A Chi-kungnak számos jó hatása van: gyógyít, megerősíti a szervezetet, növeli a test chijét és erejét.

Orvoslás

Minden betegség külső és belső okokra vezethető vissza. Belső ok a 7 érzelem és a 7 vágy. Ilyenek például az öröm, a harag, a szomorúság, vagy a vidámság. Külső ok lehet a hideg, a meleg és az időjárás-változás is. Aki például gyakran aggódik, annak a lépe lesz beteg, a túl sok öröm a szívnek, a félelem a vesének, a harag pedig a májnak árt. A meditáció gyakorlásával például elérhető, hogy az öt belső szerv egyensúlyban legyen. Nem jó, ha bármelyik túl erős, vagy túl gyenge, mert akár az erős, akár a gyenge betegségek forrása lehet. Érdekes például, milyen üzenete van a pulzusnak. Az ember testében sok helyen kitapintható. A pulzus ereje és gyorsasága által következtethetünk a test egészségi állapotára, arra, hogy a jin és a jang sok, vagy kevés. A balkézről például a szív, a máj és a vese állapota figyelhető meg. A jobb kézről pedig a tüdőé, vagy a lépé.

Általában a hegyen gyűjtik a növényeket, de előfordul, hogy a gyógyszertárból szerzik be őket, bár a közeli hegyekben minden gyógynövény megtalálható.

komment

Buddha koponyacsontjára bukkantak egy ősi kriptában?

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

2018. február 05. - Kőszeghy Tibor

Buddha koponyacsontjára bukkantak egy ősi kriptában?

Régészek egy csoportja a feltételezések szerint Gautuma Sziddhártha, vagyis Buddha koponyacsontjára találtak rá Kínában. A csont egy többek között meditációra használt jellegzetes buddhista szentély, a sztúpa egy kicsinyített másában volt elrejtve.

Íme egy kép a sztúpáról:

sztupa

A kutatócsoport egy nankingi buddhista templom alatti kriptában fekvő kőládában találta meg a tárgyat, amelyben a buddhizmus jelentős alakjainak csontjai – többek között Buddha koponyacsontja – láthatók a feliratok szerint – olvasható a LiveScience honlapján.

A Chinese Cultural Relics című folyóiratban publikált tanulmányból az is kiderült, hogy a sztúpa kicsinyített mását szantálfából, aranyból és ezüstből készítették, és drágakövek borítják. A sztúpamodellt tartalmazó kőládán található feliratok szerint a tárgyat az i. sz. 997-től 1022-ig uralkodó, Szung-dinasztiából származó Csen Cung idején készítették. A modellen azoknak a neve is szerepel, akik pénzzel és építőanyaggal járultak hozzá elkészítéséhez, vagy részt vettek megalkotásában.

Bár a feliratok szerint a koponyacsont Buddhához tartozik, a kutatók egyelőre nem tudták megállapítani, hogy valóban az ő testrészére bukkantak-e rá, és a Chinese Cultural Relics című tanulmányban a szakértők nem is kísérelték meg határozni, mekkora a valószínűsége annak, hogy valóban a buddhizmus első száma alakjának koponyacsontjára bukkantak-e rá.

A Nagy Bao-An templom alatt talált 117 centiméter magas, 45 centiméter széles sztúpamodell egy vasdobozba volt rejtve, amely pedig a már említett kőládában feküdt. A kőládában olvasható feliratot, amely részletezi, hogyan került Buddha csontja Kínába, egy Deming nevű ember készítette mintegy 1000 évvel ezelőtt. Deming szerint, miután Buddha belépett a parinirvánába (a buddhizmusban a halál pillanata után bekövetkező nirvána, amely a nirvánát még életük során elérőkkel történik meg, és megszakítja a halál-újjászületés körforgást), a testét az indiai Hirannavati folyó mellett hamvasztották el. Az Indiában ekkoriban (i. e. 268 és 232 között) uralkodó Asóka elhatározta, hogy megőrzi Buddha földi maradványait, amelyeket 84 ezer részre szedett szét, és amelyből Kína tizenkilencet kapott meg – olvasható a feliraton.

Deming szerint a koponyacsontot egy olyan templomban őrizték, amely 1400 évvel azelőtt háborúk sorozata következtében pusztult el. A templomot Csen Cung építtette újjá, és Buddha csontját, valamint más buddhista szentek maradványait is ide temettette. A maradványokat 1011. július 21-én temették el ünnepélyes keretek között. Deming megdicsérte a császárt a templom újjáépítéséért, valamint Buddha csontjának eltemetéséért, és hosszú életet, sok utódot, valamint lojális minisztereket kívánt neki.

Buddha feltételezett csontját a kutatók egy, a sztúpában elrejtett kis ezüstládikában fekvő aranyládikában találták meg.

ladika

Az arany- és ezüstládikákat lótuszmintákkal, főnixmadarakkal, valamint a ládikákat tőrrel védő istenek ábrázolásaival díszítették. A külső ládikán emellett aszpara néven ismert, hangszereken játszó szellemlények képei is láthatók. Az aranyládikában Buddha feltételezett csontja mellett három kristály- , valamint egy ezüstdobozt is találtak, amelyek buddhista szentek maradványait rejtették.

komment

Kire is hat az átok – zen tanítómese

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

2018. február 05. - Kőszeghy Tibor

Élt egyszer egy idős zen mester, aki nemcsak a meditációban, hanem a harcokban is jeleskedett. Már öreg volt, de mégis le tudta győzni a kihívóit. Híre elterjedt messzi földön, és sok tanítvány jött hozzá.

Egy nap egy kételyes hírű, dölyfös, fiatal, erős harcos érkezett a mester falujába, és azzal kérkedett, hogy ő majd legyőzi az idős zen mestert. A fiatal harcos általában megvárta, hogy az ellenfele tegye meg az első lépést és megfigyelte támadója harcmodorát, gyengeségeit és aztán kegyetlenül kihasználva ezt, villámgyorsan lecsapott. Eddig minden párviadalból győztesen került ki.

Az idős mester elfogadta a kihívást a harcra. Ott álltak egymással szemben, és a fiatal harcos sértéseket és gúnyolódásokat vágott az idős mester fejéhez. A zen mester csak állt csendesen, és tekintetét a gőgös harcosra szegezte szelíden.

Amikor a fiatal látta, hogy sértegetéssel nem ér el semmit, köpködni kezdett, majd pedig átkozódni. Az idős bölcs meg sem moccant csak állt türelmesen. Órák teltek el így. Végül a harcos semmi újat nem tudott kitalálni, és megsemmisülten állt a zen mester előtt. Érezte, hogy alul maradt, és elismerte a vereséget.

A „harc” végezetével a tanítványai körbevették az idős mestert és így kérdezték? – Mester, hogy tudtad elviselni ezt a sok gúnyt, sértegetést és átkozódást? Erre a mester így felelt:

“Ha valaki ajándékot hoz, amit nem fogadok el, vajon kié marad az ajándék?”

komment

Konfuciusz legszebb tanításai

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

2018. február 05. - Kőszeghy Tibor

Kung-fu ce latinosan Konfuciusz, aki a hagyományos számítás szerint i. e. 551-től 479-ig élt. Kung a személynév, Fu-ce pedig “tisztelt mester”-t jelent. Több mint két és fél ezer éve ő a legtiszteltebb minden kínai közül.

Kung mester egyedülálló volt abban, hogy egész életét a tanításnak és a tanulásnak szentelte a társadalom megjavításának és jobbításának szándékával. Kutatta a Ji King, avagy a Változások Könyve szimbolikáját, kiegészítve saját kommentárjaival.

A konfuciánus állameszmény: patriarchális családok állammá szervezett hálózata, azaz egy hatalmas patriarchális család, amelyben mindenkinek megvan a maga helye

A zsarnoksággal szemben azonban úgy vélte, hogy az államnak az emberek javát kell szolgálnia, s a hatalmon lévőknek inkább erkölcsös magatartással és nem erőszakkal kell uralkodnia. „Amit nem akarsz, hogy veled megtegyenek, azt te se tedd mással.” – szólt egy másik tanítása.

Az, hogy a “nemes ember” (kün-ce) eszménye, mely a Lun-jü-ben legtöbbször az uralkodóra vagy főhivatalnokára vonatkozik, elsősorban nem születési, hanem erkölcsi nemességet jelent.

A “nemes ember” tehát: olyan bölcs hivatalnok, aki felismeri, hogy a társadalom “rendje” s az ő pozíciója csak akkor van biztonságban, ha az égi rendeléstől megszabott helyén marad, az “igazságosság” erénye (ji) szerint él.

A két legfontosabb erény Konfucius szerint a jen és a li, s a magasabb rendű ember ezekhez igazítja életvitelét.

A jen az embertársaid iránti jóakaratú törődést jelenti, míg a li több dolgot egyesít magában: erkölcsöt, szertartásokat, szokásokat, udvariassági formákat és illemszabályokat.

Íme néhány legfontosabb tanításai közül:

“Jobb gyertyát gyújtani, mint szidni a sötétséget.”

“Ha erőd kevés, akkor félúton kidőlsz, de ne feküdj le már az út elején.”

“Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.”

“Mondd el és elfelejtem; mutasd meg és megjegyzem; engedd, hogy csináljam és megértem.”

“Ha hibázol és nem javítod ki, akkor követed el igazán a hibát.”

“Minden a szavak helyes használatán múlik.”

“Ha nem beszélsz azzal, akivel pedig szót lehetne érteni, veszni hagytál egy embert. Ha pedig beszélsz azzal, akivel nem lehet szót érteni, elvesztegetted szavaidat. Az okos ember sem az embereket nem hagyja veszni, sem a szavait nem vesztegeti el.”

“A nemes ember mértéktartó beszédében, de kitűnik tetteivel.”

“Amit a felsőbbrendű ember keres, önmagában találja meg, amit a kis ember keres, másokban találja meg.”

“Gondolkodás nélkül tanulni: kárba veszett munka. De tanulás nélkül gondolkodni veszélyes.”

“Ha egy olyan foglalkozást választasz, amit szeretsz, akkor egy napot sem kell dolgoznod életed során.”

komment

kínai kalligráfia

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

2018. január 10. - Kőszeghy Tibor

A kalligráfia a művészet az írás jelei a nyelv. Kínai kalligráfia jellemzi az eredetiség és gazdagsága a kínai írás. Kínai kalligráfia lehetővé teszi a művészi kifejezés nagyon tágan.

A leghíresebb kínai kalligráfia az egyik írt egy ecsettel. Az iskolások tanulnak kínai kalligráfia a sinogrammes egy golyóstollal vagy egy toll toll : ez a kalligráfia hívják toll kalligráfia ( nem túl meglepő név igaz!) Akik kalligráfia ecsettel általában nem jó a kalligráfia toll és fordítva , ez egy Mather rugalmasságot a csukló.

Az ókorban, a kínai karakterek vésett csontokat ökröt vagy teknős kagylók, majd bronz. Aztán készült könyvek bambusz lécek csatlakoztatott. Az biztos, hogy használ a toll a bambusz és fekete korom, tinta. A csóva a bambusz még ma is használják néha.

Brush kalligráfia történik rizspapír vagy selyem ( törékenyebb ). A hardver egy kalligráfus hívják Four kincseit tanulmány: Az ecset, a papír , a tinta és a tinta kő. A tinta formájában van , amely a rúd dörzsölni a tinta kő vízzel megszerzéséhez tinta folyadék. Most , a tinta a palackban, sokkal kényelmesebb és jó minőségű. De ez a módszer nem megfelelő sűrűséggel rendelkezik.

Jó kalligráfia hagyományosan tükrözi a szint a művelt kultúra. A jó orvos kell egy jó kalligráfus ( gloups!), És a vizsga lett császári hivatalos fektessen nagyobb hangsúlyt a kalligráfia a jelölt , mint a tartalma a másolat!

A története kínai írás (több mint 3000 éve!) Kifejlesztett számos stílusok kalligráfia. Ezen kívül , a kínai karakterek különböző írásmóddal : kb 3- karakter. A karakterek boldogság egy száz különböző írásmóddal. A kalligráfus már széles körű lehetőségek. Azt is változott a teljes és laza , hogy kifejezzék érzéseiket. Lehet máshogy kalligráfia karakter a szöveg megerősítésére, illetve változtatni a jelentését. Az üzenet , hogy a kínai kalligráfia lehet kapni nagyon széles.

Ha többet szeretne megtudni a kínai kalligráfia , akkor jobb, ha tudja az alapokat a kínai írás , különben nem fog tanulni a munka. Kezdjük tanulmányozásával az alapvető sort, majd felhívni karakterek a szokásos stílusban. Majd megtanulod a kurzív stílus és végül a stílus a fű, nagyon kurzív. A kínaiak azt mondják , hogy a hagyományos stílus , mint állni , a kurzív stílus , mint a gyaloglás és a stílus a fű , mint a futás.

komment

Egy kínai paraszt sütőtökálma

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

2018. január 08. - Kőszeghy Tibor

Kína hatalmas ország. Ez nemcsak területi nagyságot jelent, hanem például azt is, hogy Kína zöldségtermelő nagyhatalom is. A Kínai Nemzeti Statisztikai Hivatal által kiadott jelentés szerint 2016-ban a kínai zöldségtermelés meghaladta a 800 millió tonnát, és ezzel első helyen állt a világban. Az országban pedig a kelet-kínai Shandong tartomány a legnagyobb zöldségtermelő. A Kínában termesztett zöldségeknek nemcsak a mennyisége jelentős, hanem a minőségük is kiváló.

Shouguang város Shandong tartomány északi részének közepén fekszik, a kínaiak „kínai zöldségvárosnak" hívják. Az utóbbi években Shouguang város a gépesített zöldségtermelés lehetőségeit kihasználva felgyorsította a mezőgazdaság fejlesztési módjának reformját, ugyanakkor a városban egyre több az olyan paraszt, akik hagyományos kézi termelést folytatnak.

A 2017-ben tartott Kína (Shouguang) 18. Nemzetközi Zöldségtudományi Expón néhány színes és egyedi formájú sütőtők vonzotta az emberek figyelmét. Az ilyen óriási sütőtökök súlya akár a 200 kilogrammot is elérheti. A gigantikus sütőtököket Zhao Lihua termesztette.

Zhao Lihua nagyon szolgalmas és lelkiismeretes termelő. A felesége elmondta, hogy Zhao Lihua gyakran több napig tartózkodott az üvegházban, és nagy energiát fordított a sütőtöktermesztésre. Zhao Lihua reméli, hogy sikerül majd olyan tököt termesztenie, amely egy tonnánál is nehezebb lesz, és akkor bekerül a Guinness-rekordok könyvébe.

Shouguang városban még sok Zhao Lihuához hasonló paraszt van, mindannyiuknak megvan a maga álma, tudása és kitartása. Ezek után nem is csoda, hogy világszerte egyre híresebb a shouguangi zöldség.

komment

A kínai étkezési szokások

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

2018. január 08. - Kőszeghy Tibor

A kínaiak fontosnak tartják az ételeket és italokat. Noha sokan nem jómódúak, azonban lehetőség szerint ők is változatosan esznek és isznak. Így fokozatosan kialakult a kínai étel- és italfogyasztás egyedülálló szokásai, beleértve az ünnepi, az eskövői, a születésnapi, valamint a vallási fogyasztási szokásokat is.
Kínában az üzletemberek is ebéd vagy vacsora során kötik az üzleteket. Amennyiben jó volt az ebéd vagy vacsora, akkor sikeresnek mondható az üzletkötés is. A társadalmi tevékenységgel kapcsolatos evési szokások azt is tükrözik, hogy amikor a barátunk, a szomszédunk költözik vagy teherbe esik, akkor biztonsan küldünk valamilyen szimbolikus jellentőségű élelmiszert ajándékba nekik.
Mivel a szokások mindenütt eltérnek egymástól, ezért a vendéglátáshoz használt ételek és italak sem azonosok. Pekingben régen ha a vendégek hozzánk jöttek, akkor jiaozi-vel, azaz húsos táskával fogadtuk őket, és amikor barátokhoz mentünk, akkor az úgynevezett“Pekingi 8 fajta sütemény”-t vittünk nekik.
A Fujian tartománybeli Quanzhou városban ha gyömölccsel kínáljuk a vendégeket, csakis édes gyömölcsöket válasszunk ki. Ezzel azt kívánjuk a véndégeknek, hogy kényelmes életet éljenek.
Ha megvendégelünk valakit Pekingben, akkor legkevesebb nyolc hideg és nyolc meleg fogást szokás felszolgálni. Az észak-kínai Heilongjiang tartományban az ételeknek páros számúaknak kell lenniük. Emellett egyes helyeken a fogások közt biztosan megtalálható a hal, ami azt jelenti, hogy a pénz soha nem fogy el teljesen. A nyugat-kínai Shanxi tartományban az eskövői díszebéden minden ételnek szimbolikus jellentősége van. Például a hús azt jelenti, hogy több a vidámság. A lótuszvirágból készült étel a tartós házasságot jelenti. A városokban az idősek születésnapján a gyermekek gyakran metélt tésztát szolgálnak fel, amellyel hosszú életet kívánnak a szüleiknek.

komment

Kinai konyha

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

2018. január 08. - Kőszeghy Tibor

Kinai konyha

A kinai konyhanak tobb mint haromezer eves, folyamatosan dokumentalt tortenete van, az osszegyujtott fogasok szama pedig meghaladja a tizezret.

Egyseges kinai konyha valojaban nem letezik, az orszag oriasi terulete es sokszinu nemzetisegi megoszlasa miatt igen valtozatos es helyenkent jelentosen eltero modszereket, etkeket talalunk.

Eszak-Kinaban a rovid nyarak es a hideg telek miatt keves rizs terem, ezert gyakoribb a buzalisztbol keszult tesztak hasznalata. Az eszak-kinai konyha konnyu es elegans, legismertebb fogasa termeszetesen a pekingi kacsasult. Nagy mennyisegben fogyasztanak zoldhagymat, fontos fozelekfelejuk a kinai kel. Nepszeru a baranyhus, es nemcsak a hires muszlim vendeglokben.

Nyugat-Kinaban a meredek hegyek koszoruzta Szecsuani medence viszonylagos elzartsaga, termekeny foldje es enyhe eghajlata kedvezett egy gazdag es kulonleges konyha kibontakozasanak. Itt mindenbol termett bosegesen, talan csak halbol volt keves. Igen jellemzo a dio, mogyoro es mas kulonfele magvak es a szarnyasok valtozatos elkeszitese. Szeretik, ha az etel fagara-borstol es chili-paprikatol csipos, de mindig vigyaznak a helyes aranyokra.

Kelet-Kina hagyomanyosan a rizs es a hal, valamint az irastudok es a kereskedok hazaja. Hiresek a szojaszoszban vorosre fozott husok, halak. Kicsit talan tulzasba viszik az olaj vagy a disznozsir hasznalatat.
Ebben a tersegben van Hangzhou, Shanghai, Suzhou - mindegyik varos sajat kulon izeivel es specialitasaival.

Del-Kinaban a kantoniak kenyesek arra, hogy csak a legfrissebb nyersanyagot vegyek es sose fozzek tul az etelt. A leveles zoldsegnek mindig etvagygerjesztoen zoldnek es ropogosnak kell maradnia. A kisebb kantoni ettermek is szazaval kinaljak az etelfelesegeket, s szinte mindennap kitalalnak valami uj fogast. A hozzavalok elkepeszto sokasagat fel sem lehet sorolni: az eheto feher krizantemviragtol a gyenge borsolevelig, a vizitormatol a sulyomig, a merges kigyotol a selyemhernyobabig. Az allatoknak gyakorlatilag minden eheto reszet elkeszitik. A kacsanyelv, csirkelab, belsosegek mellett a terseg kigyoit, csigait is eloszeretettel hasznaljak.
Az 1986-ban elhiresult mondas szerint: "Ha négy lába van, és nem szék, ha két szárnya van, repül, és nem repülőgép, ha úszik, és nem tengeralattjáró, akkor a kantoniak megeszik."
A kantoni konyha nem viszi tulzasba a fokhagyma, a csipos olaj es a fuszerek hasznalatat. Gyakran fozik ossze a hust gyumolcsokkel vagy hallal. Hires fogas az edes-savanyu sertes, a piritott marhahus osztrigaszosszal, orjaleves mustarzoldjevel.
Szeretik a vilagos szinu szojaszoszt, mert nem sotetiti el az etel termeszetes szineit.

Kinan belul 8 nagyobb regionalis konyhat szokas megkulonboztetni: Anhui, Guangdong, Fujian, Hunan, Jiangsu, Shandong, Sechuan es Zhejiang konyhaja.
Nagyvarosokban mindenhol megtalaljuk a meregeros szechuani es hunani eteleket, az edeskes kantonit, a nehez szojaszoszos zhejiangit...
Azt azert szogezzuk le mar az elejen, hogy az Europaban es a vilag mas reszein talalhato kinai gyorsettermek kinalata es izvilaga teljesen mas, inkabb az adott orszag szaja ize szerint lett kialakitva, semmi koze az igazi kinai fogasokhoz. Termeszetesen vannak ettermek, ahol igyekeznek visszaadni a tradicionalis izeket, de a legtobb helyen az egyenizu, nyulos, ragacsos szoszban azo falatokat szolgaljak fel.

Az etkezes tradicionalisan ket fontos osszetevobol all: szenhidratbol (ez tobbnyire rizs, vagy teszta) illetve az ezt kisero es kiegeszito egyeb fogasokbol (husok, zoldsegek, halak, toltott tesztak es tofu). Fofogas abban az ertelemben, mint nalunk nincsen. A leves nem feltetlenul eloetel, sokszor az etkezes vegen hozzak ki. A rizs illetve az ebbol keszult teszta Del-Kina alapveto elelmiszere, az eszaki regioban inkabb a buzabol keszult teszta dominal.

Evopalcikat hasznalnak a szilard etelek fogyasztasahoz, ezert ezeket altalaban apro falatokra (kockakra, csikokra) vagva talaljak. A rizst ragadosra fozik, igy konnyen felcsippentik palcikajukkal.
A leveseket lapos, szeles porcelan kanallal eszik, kis porcelan cseszekbol vagy palcikaval kiszedegetik a surujet, majd a levet kiisszak.
Etteremben kulon cseszeben kapja mindenki a rizst vagy tesztat, a tobbi fogast az asztal kozepen helyezik el, ezekbol mindenki vehet a palcikajaval es azt eheti a rizs melle.
Altalaban mindenki elott van egy kisebb lapos tanyer is az asztalon, ahova a kozeprol kiemelt falatokat lehet helyezni, de ide kerulnek a csontok, vagy peldaul a rak pancelja is.
Az otfos es annal nagyobb asztalok a legtobbszor kerek alakuak, kozepen forgathato talcaval, hogy mindenki konnyen elerhesse es maga fele fordithassa azt az etelt amelybol venni szeretne.

A forgatasnak is van egy etikettje, amit illik betartani:

hagyjuk az idosebbet forgatni
a hozzank kozel eso tanyerbol szedjunk a sajat tanyerunkra
ne szedjunk egyszerre sokat, hogy mindenkinek jusson
csak palcikaval fogjuk meg az etelt
palcikaval ne dofkodjunk, csak fogjunk
ha muanyag kesztyut hoznak, azt jelenti baranycomb lesz, azt meg lehet fogni kezzel
a magokat, csontokat ki kell kopni a csontos tanyerra, nem fogjuk meg kezzel
deszert a vacsora kozepen is johet, venni kell belole
kinai asztaltarsaink csamcsognak, cuppognak, bofognek, ez naluk termeszetes, engedjuk el a fulunk mellett

A halat egeszben parolva teszik az asztalra, palcikaval konnyeden vehetok ki kisebb falatok.
Altalanos szabaly, hogy legalabb eggyel tobb fajta fogast kell rendelni, mint ahanyan az asztalt korbeulik (a rizst nem szamitva). A fogasokat nem egyszerre hozzak ki, hanem amint, elkeszulnek folyamatosan hozzak. Az a jo, ha marad valami az asztalon, amennyiben minden elfogy, illik meg rendelni.

A kinai szakacs a darabolashoz bardot hasznal, ennek elevel aprit, fokaval es lapjaval puhit es morzsol. Az aprobb csontokat nem veszi ki a husbol, ugy darabolja fel.
Az univerzalis fozoedeny a wok, melyben sutni, fozni, parolni egyarant lehet. Egyik legnagyobb elonye, hogy oblos formaja miatt a lang nagyobb feluleten eri, az oldalat is melegiti, igy a zoldseg gyorsan pirul megis ropogos marad.
Halak, zoldsegek es toltott tesztak gozben torteno parolasahoz bambuszedenyeket hasznalnak, ezeket egy wokba egymasra helyezve egyszerre tobbfele etel is gozolheto.
A rizst manapsag mar elektromos rizsfozo keszulekben keszitik.
Az utcara nyilo kis etkezdek reggeltol estig ontjak magukbol a kulonfele toltott batyukat: jiaozi, baozi, dumpling...es tarsai:

Ezeket ott helyben gozolik, egymasra rakott bambuszedenyekben:

Nagyon nepszeruek a forro olajban kisutott, hussal vagy zoldseggel toltott tekercsek:

zoldseges tekercsek.jpg A boltokban igen nagy valaszteka kaphato a rizslisztbol keszult szaraz es friss tesztaknak. Ezeket aztan levesbe fozik vagy vizben kifozik es utana hussal, zoldseggel, tojassal osszesutik.

A Hot-pot ettermekben az asztal kozepen egy fazek van, amiben a levest gazlang vagy parazs tartja forrasban, es ebbe a folyamatosan rotyogo lebe teszik bele a nyers es elofozott alapanyagokat.

Kinaban a serteshus fontosabb, mint az osszes tobbi husfele - marha, bivaly, birka, kecske, baromfi - egyuttveve. Kiveve a muszlimokat, akik nem esznek disznohust, hanem birkat es marhat.
A tyukot Delkelet-Azsiaban haziasitottak, a kacsat pedig eppen Kinaban. A pekingi rece a hazikacsa legismertebb es -elterjedtebb nemesitett formaja.

Reggelire a kinaiak altalaban hideget esznek, kiveve az elengedhetetlen nagy csesze forro rizsnyakot, ami tulajdonkeppen vizben fott rizs. Ezt eszik magaban is, de osszefozhetik hussal, hallal, zoldseggel. Lehet edes is, sos is.
A hideg reggeli elsosorban soval tartositott harapnivalokbol all: sos leben eltett zoldsegbol, sozott kacsatojasbol, sos halbol, rakbol, porkolt foldimogyorobol.
De esznek tojasos, zoldseges lepenyeket is, amit az utcan frissen sutnek

es langosrudat: kelt tesztabol hosszu nudlikat sodornak, ket-ket szalat osszeragasztanak, majd bo olajban kisutik. Mire elkeszul, vagy 30 cm hosszura es 3 cm vastagra dagad. Ehetik magaba vagy martogatjak a forro rizsnyakba.

Kevesebb zoldfuszert hasznalnak, mint Europaban.
A valodi borsot a kinai konyhaban evszazadokig a Sichuan bors (Fagara-bors) szamos fajtaja helyettesitette, ami nem is borsszem, hanem egy mag:

Kesobb, a delkelet-azsiai kereskedelem fejlodese nyoman azonban egyre inkabb kiszoritotta a csiposebb fekete bors, kinaiul „idegen fagara" (hu csiao).
Importaltak a deli szigetvilagbol kubeba-borsot es onnan jott a kardamom nehany fajtaja is.
A betel-dio levelet delen termesztettek, es tobb etelhez, emesztest segito italhoz adagoltak. Indoneziabol hoztak a szegfuszeget, es „aromas szeg" -nek nevezik.
A chili paprikat nagyon kedvelik, frissen vagy szaritva, boven szorjak a kajakra:

A kinai petrezselyemnek is nevezett friss koriander zoldje egyik legelterjedtebb. Sajnos en nem tudom megszokni, tul eroteljes az ize. Fontos nagyon a gyomber, a friss gyokeret fozeshez naponta hasznaljak, szinte minden husetelhez kotelezo.
Del-Kinaban oshonos fa a csillaganizs, nyolcagu termese fuszeresebb aromaju a mi illatos anizsunknal.
Egyik legismertebb fuszerkeverekuk, az "ot-fuszer" nevu. Tobbfele valtozata van, de altalaban egy resz edeskomeny, egy resz csillaganizs, egy resz szegfuszeg, egy resz fahej es egy fel resznyi gyomber orlemenye.

A kinaiak szinte kizarolag zold teat isznak. Ez a teacserje napon szaritott levele, amit szaritas kozben enyhen megsodornak, tornek, hogy izanyagai jobban kioldodjanak, ha leforrazzak. A minosege a fajtan es a termoterulet holleten kivul azon mulik, milyen zsenge a levele. A legjobbat az ag vegen, ki nem feslett levelrugy es a mellette levo kis levelke adja.
Szeretik a felig fermentalt teat is, mint az Oolong, azaz "fekete sarkany" tea.
Az erosen erjesztett, majd faszentuzon szaritott fekete teat nem kedvelik, csak exportra termelik.( A teakrol es teazasrol majd irok egy kulon bejegyzest).

Nem tesznek kulonbseget bor es palinka kozott, minden szeszes italt csiunak hivnak. Ez magaban foglalja a szolo- es gyumolcsbort is, de ebbol mostanaig meglehetosen keves keszult.
Mint minden tavol-keleti orszagban, a nyugati sorgyartast itt is meghonositottak, es az import sorokkel egyutt a keszlet most mar a nyugati orszagok pultjaihoz hasonlo.

Borfronton is tortent elorelepes, a Dynasty elnevezesu felszaraz feher boruk sikeresen debutalt 1981-ben a bordeaux-i borkiallitason, 1982-ben pedig Londonban egy masik boruk - a Nagy Fal (Great Wall) nevu szaraz, feher bor - meghozta az elso nemzetkozi ezustermet.
A szolot Tianjin tartomanyban termesztik , ez a videk ugyanazon a szelessegi fokon terul el, mint Spanyolorszag vagy Del-Olaszorszag, igy a szolo kitunoen megel.

A kinaiak hihetetlen talalekonysagrol tettek tanubizonysagot a vadon termo novenyek hasznositasaban. Herbariumaik ezrevel veszik szamba a hazai novenyeket es mindegyiknel kiternek arra, hogy ehetoek-e vagy sem. Az erdo-mezo ezen termekeire persze csak sovany esztendokben fanyalodtak, de nemzedekrol nemzedekre gondosan oriztek felhasznalasuk csinjat-binjat.
Az inseges idokben segitseget nyujtott a tartositott etelek tomege is. A kinaiak minden mas nepnel valtozatosabban es nagyobb mertekben tettek el, foztek be, fustoltek, soztak, pacoltak, aszaltak szinte mindent: a gabonatol a husig es a tojasig, a zoldsegtol a gyumolcsig.

A kinai konyha mindent fel tud es fel is szokott hasznalni, ami emberi fogyasztasra alkalmas - sokak szerint meg olyan dolgokat is, amelyek nem alkalmasak. Ebben kozrejatszott az is, hogy a vallasi hagyomanyok sem korlatoztak semmilyen modon a fogyaszthato alapanyagok szamat.
Igy kerulhet az asztalra kigyo, beka, szaritott hernyo, teknos es sajnos kutya is.

DSC_0026 (2).JPG

DSC_0012 (2)_2.JPG A piacon is lattam par szaritott kutyat, de az, hogy a belvarosban, a hires Xintiandi kornyeken, az utcara kiakasztva logott, ez engem is fejbevagott. Szo szerint is majdnem lefejeltem, amint haladtam a jardan:

A piacon ezen az allvanyon elso sorban kacsak, csirkek, nyulak, mogottuk a kutyak es beazonosithatatlan allatkak szaradtak:

Ugyanott szaritott kacsalabak es talan zuzak...ha jol lattam. A kovetkezo kepen pedig olyan testreszuk amit nem ismertem fel. Aki tudja segitsen! :)

Egyik este Erikaek friss kutyahus szallitmany fenykepeztek le a mellettunk levo kis piacon:

2013-12-14 18.06.35.jpg Ezek utan mar meg sem lepodom a marhafejen, a szaritott halakon, kigyohalakon, mindenfele kis csigakon, kagylokon, rakokon, algakon....es egyeb furcsa kinezetu dolgokon amiket megesznek:

DSC_0007 (2)_3.JPG

Nagyon szeretik a roston sult palcikas husokat, polipokat:

Egyebkent a csirke es kacsalabakat nagyon szeretik, sok kis bufe van ahol ez a specialitas. Nem tudom megmondani, hogy fozve vagy sutve vannak, esetleg csak pacolva a labacskak, viszont joizuen ragcsaljak, ropogtatjak oket uton-utfelen, mintha ropit ennenek.

Nagy mennyisegban fogyasztanak oshonos es egzotikus magvakat: mogyorot, mandulat, fenyomagvat, tokmagot, napraforgomagot, szelidgesztenyet, diot, szezammagot, pisztaciat, kesudiot, pekandiot..., meg mindenfele aszalt gyumolcsot.

A kinaiak nagyon szeretnek enni, a napi etkezesek kozott, uton-utfelen folyamatosan ragcsalnak valamit. A kajaldakban is mindig vannak, napszaktol fuggetlenul. Azt tapasztaltam, az eteleik valahogy nem annyira laktatoak, mint a mieink. A rizs, a keves hus es sok zoldseg alapu fogasok nem okoznak olyan jollakottsag erzest, mint peldaul egy marhaporkolr galuskaval, vagy egy brassoi sult krumplival. Gyorsan megemesztik, aztan mar johet is egy kis nasi, par ora mulva meg ujra a tobb fogasos ebed vagy vacsi.

Nem csupan a letfenntartas vagy a gasztronomiai elvezetek miatt foglalkoznak - a kivulallo szamara eszelos megszallottsaggal - az evessel, hanem melysegesen hisznek abban, hogy jo egeszseguk az elfogyasztott taplalek fajtajatol es mennyisegetol fugg. Szerintuk az etel orvossag. Ha a negativ jin es a pozitiv jang ero egyensulya felborul a testben, akkor jin, illetve jang etelekkel kell ellensulyozni.
Masreszt meg minden vitat es veszekedest konnyebb elintezni az ebedloasztalnal, esetleg egy boseges vacsoraval megszeliditheto a szigoru fonok vagy lekenyerezheto az uj uzleti partner.

komment

A kínai konyha nyolc ága

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

2018. január 08. - Kőszeghy Tibor

A hazai éttermek és étkezdék nyomán képet kialakítani a kínai konyháról olyan, mintha egy pizzéria alapján próbálnánk meg felderíteni az olasz konyha sokszínűségét. A kínai konyha olyan sokszínű, hogy ennek a szókapcsolatnak tulajdonképpen alig van értékelhető jelentése.

Forrás: Wikipedia

A kínai konyhát a legcélszerűbb régiók szerint felosztani. Az ország méretéből adódóan ugyanis olyan különbségek vannak az egyes régiók között akár éghajlat, akár alapanyagok szempontjából, hogy ezek óhatatlanul különböző kulináris hagyományokhoz vezettek. "Tulajdonképpen nyolc nagy régióról beszélhetünk, bár ezek korántsem olyan elszigeteltek, mint az ember gondolná. Nagyok az átfedések az egyes régiók konyhái között" - mondja Salát Gergely, az ELTE Konfuciusz Intézet Modern Kína-kutatási Központjának vezetője, a Konfuciusz Krónika főszerkesztője "A régiók különbségét tulajdonképpen három fő szempontból lehet megragadni: alapanyag-felhasználás, fűszerezés, sütési-főzési módok különbsége."

Az ország méretéből adódóan az éghajlati, földrajzi különbségek igen jelentősek lehetnek két távoli terület között, ami gyakorlatilag teljesen más alapanyagkészletet is jelent. "Hogy csak a legszembeötlőbbet említsük - mondja Salát - vegyük a rizs-tészta különbséget. Délen, ahol az éghajlat megfelelő a rizstermesztéshez, a rizs óriási szerephez jut a különböző fogásokban, míg északon ezt a szerepet a búzalisztből készülő tészta veszi át." A népszerű, különböző zöldségekkel, hússal töltött gombócok és batyuk is az északi konyha jellegzetességei. Ugyanez a különbség jelentkezik, ahogy a tengerpartról haladunk az ország belső része felé.

Az észak-déli különbséghez hasonlóan van kelet-nyugati tengely is, bár annak oka a népesség sokszínűségében keresendő. Kína nyugati részén már nem a kínai han népesség a domináns, hanem a tibeti és ujgur, ami teljesen más jellegű konyhát jelent, példádul gyakoribbak a birkahúsból készült ételek.

Ami az éghajlati tényező mellett a kínai konyha alapanyag-használatát a legjobban meghatározza, az a földhiány. "Viszonylag keveset fogyasztanak olyan állatból, amelynek nagyobb legelőterület kell - így Salát - mert ha azt a földet, amely, mondjuk, egy marhának kell, inkább bevetik gabonával, több élelemhez jutnak, tehát jobban megéri rizst vetni, mint birkát nevelni. A kínai konyhára egyébként is jellemző, hogy inkább a földművelés, mint az állattenyésztés gyümölcseit használja. Elsősorban olyan állatok húsát fogyasztják nagyobb mennyiségben, amelyek elvannak a ház körül is. Sertés, baromfi, kacsa - ezekre nagyon sok recept és elkészítési mód van."

A szűkös megművelhető terület és a sok ember - amint az sejthető - nem ad túlságosan nagy teret a válogatósságnak. A kínai konyha mindent fel tud és fel is szokott használni, ami emberi fogyasztásra alkalmas - sokak szerint még olyan dolgokat is, amelyek nem alkalmasak. Ebben közrejátszott az is, hogy a vallási hagyományok sem korlátozták semmilyen módon a fogyasztható alapanyagok számát.

Az északon jellemző wokban pirításnak a kialakulása a terület fahiányára vezethető vissza: "Ebben a régióban az erdőket nagyon hamar kiirtották, és nem volt tűzifa, amellyel főzni lehetett volna. A szalmatörek és hasonló anyagok, amelyeket itt használni tudtak, nagyon nagy lángot adnak ugyan, de csak rövid ideig - ezért jellemzőbb a wokos pirítás az északi területekre, míg délen, ahol a fahiány nem jelentkezett, kialakultak a hosszabb ideig tartó főzési eljárások."

A régiók szerinti felosztás mára nyolc nagy régiót különböztet meg. A kínai konyha sokszínűségére jellemző, hogy gyakran még ezeken a regionális konyhákon belül is megkülönböztetnek több stílust vagy irányzatot.

Anhui

Kína Keleti partjáról, Anhui tartományból, a Huang-san hegységből terjedt el. A konyha jellemző íze a sós (gyakran használnak sózott-szárított húsokat) és az édes különböző mértékű kombinációja. Jellemző a párolás és a raguk készítése, a tartalmas, egytálételnek is beillő levesek, valamint a kizárólag helyben megtalálható alapanyagok használata.

Jellemző alapanyagok: tengeri uborka, puha páncélú teknős, fehér bambuszrügy.

Jellemző fogások: Li Hung-csang raguja, lucsoui sült kacsa ( a pekingi kacsához hasonló), szanhei rákpaszta (rizsliszt, helyi fehér garnéla, póréhagyma, szójaszósz).

Kantoni

Kína délkeleti csücskében található tartomány konyhája igen sokszínű. Egyfelől mivel a tengerparthoz közel alakult ki, az alapanyagok között megtalálunk mindent, ami halászható. Másfelől a kantoni konyha az állatoknak gyakorlatilag minden ehető részét elkészíti. A kacsanyelv, csirkeláb, belsőségek mellett a térség kígyóit, csigáit is előszeretettel használják.

Az 1986-ban elhíresült mondás szerint: "Ha négy lába van, és nem szék, ha két szárnya van, repül, és nem repülőgép, ha úszik, és nem tengeralattjáró, akkor a kantoniak megeszik." Az idézett mondatot sokan Fülöp hercegnek tulajdonítják (mások olyan régi kínai mondásnak, amellyel a nem kantoniak csúfolják a kantoniakat), nem is feltétlenül dicsérő szándékkal, de hogy a szándék mi volt, az teljesen mindegy, ugyanis ennél szebben nem lehet egy konyha sokszínűségéről, találékonyságáról mondani valamit. A kantoni konyha alapanyag-gazdagságának egyik folyománya, hogy nem fűszerez olyan lenyűgöző gazdagsággal, mint például a szecsuáni, mert a főzés során inkább az alapanyag saját ízének hangsúlyozása dominál. Jellemző viszont a sötét szószok (szója, osztriga) használata. A fűszerek közül a fokhagyma és az ötfűszer a jellemző, de igen moderált mennyiségben. Tipikus kantoni jelenség a dim szum: ez sokféle gőzölt gombócot, batyut és más kisebb fogást magába foglaló étkezés, amelyet eredetileg teakóstolással kötöttek össze.

Jellemző alapanyagok: kacsanyelv, kacsazúza, csirkeláb, sertésnyelv, sok tengeri állat, halak, rákok.

Jellemző fogások: cápauszonyleves, édes-savanyú sertés, kantoni sült rizs, ju tiao, vonton leves, csao mian (sokféle pirított tészta gyűjtőneve).

Szecsuáni

Szecsuán tartomány Kína délnyugati részében van. Jellemző ételkészítési mód a pirítás és a wokban dobva-rázva sütés, jellemző íze a csípős: ha valami olyan fogást eszünk, amely a fejünk búbját is csípi, az jó eséllyel a szecsuáni régióból ered. Elég sok savanyított zöldséget, szárított alapanyagot használnak. A régióban az átlagosnál mindig is több szarvasmarha volt, ezért a szecsuáni konyhában egyáltalán nem olyan ritka vendég a marhahús, mint más régiók fogásaiban.

Jellegzetes fűszer: csilipaprika, szecsuáni bors.

Jellemző ételek: kung pao csirke (mogyorós csirke), csípős csirke, kétszer sült sertés. Szecsuáni tüzes üst (kínaiul huo kuo, angolul hot pot): általában valamilyen fűszeres lé forr az asztal közepén levő üstben, amelyben az étkezők az asztalon található alapanyagokat elkészítik. Ez majdnem az egész országban elterjedt, a regionális különbségeket a felhasznált alapanyagok és a lé jelentik.

Fucsieni

Kína legkeletibb partjairól, Fucsien tartományból származik. A konyha jellemzője, hogy ízeiben kifejezetten gyengédnek számít a többi tartomány konyhájához képest, nem olyan karakteres, fűszeres. A többi konyhánál többet használja a rizsbort, jellemzőek a különböző részeges fogások.

Jellemző alapanyagok: halak, teknősök, kagyló, gomba, bambuszrügy, halszósz.

Jellemző fogások: ban mian (tésztával és zöldségekkel gazdagon megrakott hús- vagy halleves, gyakran ecettel savanyítva), borban pácolt sertésborda. A leghíresebb fucsieni fogás a "Buddha átugrik a falon", amely harminc összetevőből áll, köztük cápauszonyból, csigából, fürjtojásból, disznókörömből.

Santungi

A hasonló nevű kínai tartományban alakult ki, a birodalom keleti szélén, és onnan terjedt el az északi, északkeleti régióban, ahol máig a legdominánsabb. A jellemző sütési módszere az olajban gyorsan nagy hőfokon sütés, amely után az olajat leöntik, és a húst vagy zöldséget a továbbiakban fűszerekkel összepirítják.

Jellemző alapanyagok: tengeri állatok, kukorica, búza, burgonya, padlizsán.

Jellemző fogások: sertésvégbél barna szószban, pirított sertésvese, nyolc kinccsel töltött csirke, tüdőleves.

Csöcsiangi

Könnyű fogások, sok zöldség, általában a hússal együtt készítve. Fontos, hogy megőrizzék az ételek eredeti textúráját, legyen szó zöldségről, húsról vagy halról. Jellemző az ételek enyhe édeskéssége, a mérsékelt fűszerhasználat, valamint igen nagy gondot fordítanak az elegáns tálalásra.

Jellemző alapanyagok: sok zöldség, bambuszrügy, gomba, édesvízi halak.

Jellemző fogások: tung-po sertés (sült hasaalja-szalonna szójaszószban és borban), kacsazsírban pirított káposzta, eceten gőzölt hal, a koldus csirkéje (rizsboros, gyömbéres csirke egyben készítve, sertéshússal), tavaszi tekercs.

Hunani

Az ország délkeleti felében alakult ki, Hunan tartományban, Szecsuán mellett. Nincs kapcsolata a tengerrel, ezért a húsok közül a sertés, csirke és kacsa gyakori. Sok csilit, fokhagymát és salottahagymát használnak. A konyhából hiányzik az édes és sós kombinálása, a színezésen kívül kevés dologhoz használnak cukrot (színezéshez is csak keveset, és karamellizálva).

Jellemző alapanyagok: savanyított csili, füstölt húsok, csillagánizs, kömény.

Jellemző fogások: bambuszkosárban gőzölt sertésborda, ecetes csilis pirított csirke, vörösre sütött sertéshús (más néven Mao kedvence), sörben sütött kacsa.

Csiangszui

Az északkeleti Csiangszu tartományban alakult ki. A kantoni, a szecsuáni és a santungi mellett a legdominánsabb kínai konyha. Jellemzője a lágyság, minden puha, de nem annyira, hogy szétessen. A hús például nem esik le a csontról, de puha.

Jellemző alapanyagok: a tartományt a "hal és rizs" földjeként ismert, ami nagyjából le is írja a leggyakoribb alapanyagokat. Emellett fontos a kacsa, a rák.

Jellemző fogások: nancsingi stílusú ropogós kacsa (ebből lett később némi változtatással a pekingi kacsa), vu-hszi édes-sós sertésborda, zöldséges sült rizs.

komment

Kina-kulturális központ

Kina-kulturális központ

A hagyományos művészetet tovább kell adni

Hogyan él egy Shaolin szerzetes?

Buddha koponyacsontjára bukkantak egy ősi kriptában?

Kire is hat az átok – zen tanítómese

Konfuciusz legszebb tanításai

kínai kalligráfia

Egy kínai paraszt sütőtökálma

A kínai étkezési szokások

Kinai konyha

Kinai konyha

A kínai konyha nyolc ága

A hazai éttermek és étkezdék nyomán képet kialakítani a kínai konyháról olyan, mintha egy pizzéria alapján próbálnánk meg felderíteni az olasz konyha sokszínűségét. A kínai konyha olyan sokszínű, hogy ennek a szókapcsolatnak tulajdonképpen alig van értékelhető jelentése.